Lépcsőn járó halak, víz alatti porszívózás
Az ökológiai egyensúly megőrzése is fontos eleme a Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Programnak
A kormány jóváhagyta a Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Programot, amely lehetőséget teremt a Tisza-tó térségének teljes körű fejlesztésére. A tervek mellé a fejlesztési forrás is rendelkezésre áll, így a következő hét év során 35 milliárd forint érkezik a térségbe. A nemzeti program egyik fontos elemeként a Komplex Tisza-tó Projekt célja, hogy a tó élővilágának egyensúlyát hosszú távon garantálja.
A Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Program részeként a Tisza-tó térségének megközelítését biztosító legfontosabb főutak burkolatának felújítása, a helyi kerékpárutak építése, valamint a turisztikai és gazdaságfejlesztést célzó programelemek mellett találjuk Komplex Tisza-tó Projektet is, melynek keretében 6 és fél milliárd forintos beruházás valósul meg. Célja a vízgazdálkodás javítása, az öntözővíz igények kielégítése mellett szerepel az ökológiai egyensúly biztosítása és az idegenforgalmi hasznosítás is. A beruházás tervezésekor készített közvélemény kutatások és szakértői vélemények egyaránt rámutattak, hogy a térség fejlődése szorosan összefügg a Tisza-tó fenntarthatóságával. Az intézkedés hatására a Tisza-tó kellő vízáramlási viszonyainak biztosításával az ökológiai egyensúly hosszú távon is megőrizhető lesz.
Kétségtelenül a projekt egyik legérdekesebb eleme az ökológiai hallépcső építése. A mesterséges patak 1300 méter hosszan biztosít közlekedési útvonalat a halaknak a Tisza alvizétől a Tisza-tóig és vissza, megkerülve a kiskörei vízlépcsőt. A halátjáró kialakítása ökológiai kapcsolatot biztosít a folyó és a tározó élővilágának. A területen már látszik a kígyózó patakmeder, ami 8-9 méteres szintkülönbséget tesz átjárhatóvá a halaknak, 10-15 centiméteres lépcsők segítségével. Az ökológiai lépcső méreténél fogva országosan egyedülálló, de az is különlegessé teszi, hogy komoly biológiai, halgazdálkodási kutatások terepe lesz.
Szintén a projekt része az árvízi hullámverésnek kitett partvonal megerősítése is, ami három Heves megyei település környékét érinti. Tiszanána, Dinnyéshát és Sarud térségében erősítik meg a partfalat, mintegy 500 méter hosszúságban. Megújulnak a Tisza-tó öblítőcsatornáin lévő zsilipek is, amelyeknek egyrészt a csónakforgalom biztosításában, másrészt a medencék friss vízzel való ellátásában van nagy szerepük. Nagy erővel folynak a kotrási munkálatok a Tisza-tó több részén. A csatornák fontos közlekedési útvonalak, ugyanakkor a vízáramlást is biztosítják, így ezeken a szakaszokon létfontosságú a hordalék lerakódás eltávolítása. A Tisza-tó minden medencéjét érinti a lepelkotrás, ami a lerakódott iszap és homok mintegy 30 centi vastagságban való eltávolítását jelenti, mintha víz alatti porszívózást végeznénk. Az iszap a Tisza-tó szigeteire kerül, helyet adva mintegy egymillió köbméternyi plusz víznek. Így valósul meg az ökológiai egyensúly biztosítása mellett a tározó kapacitásának növelése.
