Akadálymentes változat
főoldal e-mail testület Adatkezelési tájékoztató
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. május 23. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. április 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. március 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. február 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. január 31. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. december 13. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. október 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. szeptember 27. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. június 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. május 31. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. április 26. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. március 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. január 24. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. december 14. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. október 26. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. szeptember 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. augusztus 31. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2020. szeptember 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. november 26. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. október 22. alakuló ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. június 24. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. április 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. február 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. január 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. december 17. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. október 29. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. augusztus 27. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. június 25. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. május 28. ülésére
Meghívó Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. április 23. ülésére
Szavazás
A szavazás szünetel
Hírlevél
Hozzájárulok a feliratkozás során megadott személyes adataimnak az Adatkezelési tájékoztatóban meghatározott célból és ideig történő kezeléséhez.
Köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő zsidó emberek


Köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő zsidó emberek

 

Mezőcsát történetének másfél évszázada, amely összefonódik és megegyezik a helyi zsidóság történetével, viszonylag békés korszak volt a város életében. Egyetértésben, harmonikusan tudták az emberek mindennapjaikat, terveiket, vágyaikat megvalósítani. A közélet, a kultúra, a hitélet, urbanizációs, industriális törekvésekben jelentős részüket vették ki az izraelita felekezet tagjai, akik között találunk földbirtokost, kereskedőt, üzemtulajdonost, tanítót, bankárt, költőt, tudóst, rabbit, ügyvédet.

Elsők között kell említeni a földbirtokos Rosenfeld családot, kinek tagjai nemcsak Mezőcsáton, hanem vármegyei szinten is elismertek voltak.

Rosenfeld Pál, földbirtokos, a vármegyei törvényhatóság örökös tagja, az izraelita népiskola iskolaszékének tagja, városi képviselőtestületi tag. Rosenfeld Pál, mint a képviselőtestület befolyásos tagjaként, több fejlődést elősegítő kezdeményezést karolt fel és indítványozott a XX. század elején. A helyi villanyvilágítás, és a polgári iskola fölállításának kérdése az ő fölszólalására került napirendre, és tárgyalta meg a város vezetősége. Ezek a haladó elképzelések a későbbiekben megvalósultak, és Mezőcsát további fejlődésének teret engedtek. Földjei, birtokai, aktív közéleti tevékenysége igen elismertté tették a város lakói előtt. 1911-ben ő fogadta és kalauzolta a szülővárosába érkező, ünnepelt költőt, lapszerkesztőt, Kiss Józsefet, kinek 70. születésnapjára fölutazó nyolctagú városi delegáció tagjaként köszöntötte Mezőcsát nagyját. Politikai szerepvállalása is figyelemre érdemes, az 1914. évi választások lebonyolításában jeleskedett. A mezőcsáti választókerület bizottságának tagja volt, ahol a mezőcsáti szavazókör elnöki tisztségét töltötte be. A kulturális, jótékonysági rendezvények állandó résztvevője volt, akár iparos, akár izraelita táncmulatság védnöke, vagy mint ipartestületi ünnepség díszvendége.

Dr. Rosenfeld Marcell, ügyvéd 1885-ben Mezőcsáton született. Apja Rosenfeld Pál földbirtokos. Tanulmányait Iglón és Kolozsvárott végezte. 1912-ben doktorált, ügyvédi oklevelét Budapesten szerezte meg 1915-ben. Ügyvédi munkáját a következő évtől Mezőcsáton kezdte meg. Táblabírói vármegyei tiszti főügyész és a vármegyei törvényhatóság tagja.

            A jelentősebb zsidó földbirtokos családok sorát folytatva a Resovszky családot kell megemlíteni. Resovszky József, földbirtokos Belsőbőcsön született 1889-ben. Tanulmányait befejezve kivándorolt Amerikába és 15 év után 1920-ban tért haza. Apósa, Szekulesz Sándor 275 holdas gazdaságát vezette. Felesége Szekulesz Lenke. Resovszky bolgárkertészettel, gyapottermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozott. Nagy eredményeket ért el a szikes talaj javításában. A család tragikus sorsa 1944 nyarán következett be, amikor a házaspár két felnőtt gyermekével egy német bombatámadás áldozata lett Budapesten az amerikai védett házban.

Földbirtokosok között találjuk Szekulesz Sándor és fia Imre, földbirtokosokat is. Az apa 275 holddal rendelkezett a század elején és ezt fia a 30-as évek végére még 100 holddal gyarapította. A család megítélését, életmódját egy 1945-ös dokumentum bizonyítja, amelyet Friedmann Imre gondok intézett a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz fellebbezésként, amiért a Szekulesz-Resovszky családot kereskedőnek nyilvánították. ?Azok közé a kevés számú magyar zsidók közé tartoztak ellenben, akik a munkát nem restellték, gazdasági cselédjeiket megbecsülték, nem szipolyozták ki, uradalmi intézők és jószágigazgatók önkényeskedésének ki nem tették, hanem maguk is tevékenyen dolgoztak,? sőt atyja Szekulesz Sándor és sógoruk Szekulesz Imre és családja is ilyen emberek voltak.?

 Mezőcsáti viszonylatban jelentős földbirtokkal rendelkező zsidó családok sorát zárva, a Vojnarovics családról kell még említést tenni.

A fent említett családok mindegyike földbirtokaiknak, társadalmi státuszuknak köszönhetően problémamentesen illeszkedtek be Mezőcsát elit köreibe. Helyzetükből adódóan kezdeményező készségük, akár gazdasági, akár kulturális téren igen gyümölcsöző és a többség által is elfogadott, támogatott intézkedésekké váltak, válhattak.

Földbirtok és társadalmi rang nélkül is lehetett népszerűséget, elismerést, köztiszteletet kivívni Mezőcsát lakosságának körében. Ezt leginkább a kereskedő, iparos, vállalkozói réteg különböző, elsősorban gyakorlati munkái, alkotásai  révén szerezhette meg. Ezen csoportban a zsidóság részaránya jóval tekintélyesebb, mint a földbirtokosok esetében. Nem véletlen, hogy a termelői szférában a zsidók száma ilyen jelentős, hisz a lakosság zömét jelentő, köz- és kisnemesi gyökerekkel rendelkező rétegek lealacsonyítónak tekintették az iparűzést, kereskedést, így szívesen átengedték ezeket a tevékenységeket a zsidóságnak.

Ebben a rétegben a vagyoni helyzet alapján a XX. század fordulóján Mezőcsáton a Horovitz család volt az egyik leggazdagabb zsidó kereskedő família.  Terménykereskedéssel, sörfőzéssel foglalkozott, kocsibeállót is tartott fenn. A mai napig is impozáns ingatlanja szállóként üzemelt, mintegy viselve a tulajdonosa nevét. A Horovitz szálló a korszakban kedvelt színtere volt testületi gyűléseknek, táncmulatságoknak, városi rendezvényeknek. Horovitz gazdagságának bizonyítéka a szállójával átellenben álló Korona szálló egyes helységeinek bérleménye is. Ez a név kikopott Mezőcsát köztudatából, nemcsak a nevet továbbvivő fiú örökös hiánya miatt, hanem a családot ért csőd eredményeképpen. A 30-as években a Horovitz Szállót már Lapos Hangyaként emlegette mindenki.

Winter Fülöp malomtulajdonos, üzletember, 1847-1912 között élt Mezőcsáton. Malmát 1868 körül építette, bérőrlést végzett, az étkezési gabonának általában 8-10 %-a, míg a takarmánygabonának 4-6 %-a illette meg az őrlés fejében. Igen elismert, megbecsült, intelligens ember hírében állott. Vállalkozó kedvét, haladó gondolkodását leginkább azon vállalkozása bizonyítja, amelyet az 1911. évben valósított meg. A malom udvarán önerőből állítatott fel egy villanytelepet, mely Mezőcsát magán- és közvilágítását szolgálta. Winter nem csak a gőzhajtású generátor megvásárlását, üzemeltetését vállalta, hanem az egész villamos hálózat kiépítését oszlopokkal, vezetékekkel egyetemben. A kiépítés a malom udvartól indult, tehát a Bocskai utcából, a városközpont felé tartott. Az igénylők számának növekedésével a hálózat hossza is nőtt, ahogy új villany tulajdonosok is kapcsolódtak a hálózathoz. A város vezetősége előtt több lehetőség kínálkozott a világítás problémájának megoldására. Először is a miskolci hálózatra is rá lehetett volna kapcsolódni, igaz elég tetemes összegért, másrészt a generátort és az azt üzemeltető motort az önkormányzat saját udvarán, saját költségvetéséből építette meg. A harmadik eshetőség kedvezett legjobban a város anyagi erejét ismerve, és így Winter egy közel 60.000 pengős kauciót vállalt a hálózat kiépítéséért. Mezőcsát egyébként, az egész beruházásért 60 év jótállás fejében 180.000 pengőt fizetett a vállalkozó tulajdonosnak. 1911 nyarától megindult a világítás. A kezdetben gyakori üzemzavarok, meghibásodások sötétségben hagyták a friss villanytulajdonosokat, ami nagy elégedetlenséget váltott ki a megrendelők körében. Winter Fülöp nem sokáig élvezhette beruházásának gyümölcsét, mert 1912 novemberében elhunyt.  Malma és telepe elárverezés sorsára jutott.

Breuer Izidor vette meg a malmot és a telepet. Elődjével hasonló feltételek mellett szolgáltatta a villanyvilágítást, tehát a kezdeményezés nem állt le, nem ment feledésbe, veszendőbe. Breuer Izidor halálát követően a malom továbbra is a család birtokában maradt, ugyanis 1926-ban a tulajdonos veje, Kolozs Jenő vette át annak irányítását. Kolozs Boldogasszonyon született 1890-ben. A középiskolát és a kereskedelmi akadémiát Győrben végezte, a gazdasági főiskolát Berlinben. Később a gazdasági gyakorlatát az ercsi uradalomnál végezte. Az első világháború kitörésekor a kassai császári és királyi 6. vonatezred kötelékében az orosz frontra került, onnan Szerbiába helyezték át. 1917-ben mint főhadnagyot Hilmi pasa hadosztályához vezényelték. A háború vége már az olasz hadszíntéren érte. Kitüntetései: ezüst és bronz Sign. Laud. a kardokkal, II. osztályú Vaskereszt, a török félhold, stb. 1918- 1919-ben a Földművelésügyi Minisztériumnál dolgozott, mint birtokrendező gazdabiztos, majd banktisztviselő, 1922-ben tőzsdebizományos lett. Címeit, rangját tovább növelte, mint képviselő testületi tag. A hitközség életében is előkelő posztot töltött be, hisz ő volt a mezőcsáti hitközség elnöke és a zsidó tanács vezetője is. Személye, intelligenciája, vezéregyénisége képessé tette őt arra, hogy a vészkorszak ideje alatt is összefogja közösségét, és irányítása alatt zajlott le a gettósítás és a haláltáborokba való elhurcolás. Altmann Fábián rabbi és Kolozs Jenő felemelt fejjel kisérték el hittársaikat a biztos halálba, ahonnan sajnos ők sem tértek soha vissza.

Mandula Jenő: részvénytársasági cégvezető, a Mezőcsáti Takarékpénztár igazgatósági tagja volt. 1884-ben Szerencsen született. Középiskoláit Késmárkon végezte, itt szerezte érettségijét is. Pályafutását 1901-ben kezdte az iglói fűrésztelepen. 1903-ban egy erdélyi fűrészgyárhoz került, majd onnan a gyár budapesti központjához. Mezőcsátra az első világháború után került, amikor apjának 1894-ben alapított Reiner és Mandula vállalkozását vette át. A cég 1922-ben a Hernádvölgyi Erdőkitermelő Részvénytársaság fióktelepe lett. Aktív közéleti tevékenységet végzett, ennek bizonyítéka, hogy a város képviselő testületének és a Mezőcsáti Takarékpénztár igazgatóságának is tagja volt. A fióktelep 1934-ig, pontosan negyven éven keresztül elégítette ki Mezőcsát és környékének fa-és építőanyag iránti igényeit. A hosszú idő alatt a vállalkozást vezető tulajdonosok sok tapasztalatra, szakmai tudásra, ismeretre tettek szert, ami apáról fiúra hagyományozódott. Ez a mentalitás más zsidó vállalkozó, kereskedő, iparos családok esetében is nyomon követhető, mint pl.: Glattsteinek, Sterkek, Schwarzok, stb.

1934-ben a telepet Schirmer Sámuel vette át, aki 1876-ban Monokon született, iskolái elvégzése után a fakereskedői szakmát tanulta ki, Sajószentpéteren és Szomotoron dolgozott. 1910-től a Reiner és Mandula cég tisztviselője lett. 1934-ben az Rt. felszámolásakor a vállalkozást átvette és önálló épületfa- és építőanyag eladásával és cementáruk gyártásával foglalkozott, nemcsak helyben, hanem a környéken is. Saját fejlesztésű, különleges termékei közül talán a Schirmer-féle beton tetőcserép volt a legnépszerűbb. Ez a termék olcsó, könnyen beépíthető és hosszú élettartamú volt. Mezőcsáton nemcsak ez az egy vállalat foglalkozott fa és beton, valamint cserép áruk értékesítésével, hanem Krausz Márton és veje Heimfeld Pál is. Fatelepet és üzletet működtettek a vasútállomás közelében. A mezőcsáti üzem gyakorlatilag a hejőcsabai lerakat fióktelepe volt. A fióktelep vezetését 1928-ban vette át Heimfeld apósától, ekkor 4 munkást foglalkoztattak.

Dr. Kardos Izidor: orvos, fogász-szakorvos. 1876-ban született Diósgyőrött, középiskoláit Miskolcon, az egyetemet Budapesten végezte. 1902-ben doktorált, működését 1902-ben Mezőcsáton kezdte meg. 1911-től Tiszakeszi körorvosa lett. Harcolt az első világháborúban, orosz fogságba került, 1917-ben szabadult. Emléklapos főorvos. Szabó János emlékeiben megőrizte Kardos doktorurat. ?Igen szerény, kedves, segítőkész apró termetű ember volt.?

Özv. Lazanyi Györgyné, aki három gyermeket nevelt fel -és hol az egyik, hol a másik gyermeke volt beteg - elmesélte, hogy Kardos doktor napjában többször is meglátogatta a kis betegeket, nagy figyelmet szentelt azok gyógyulására. A doktor szaktudását szintén nagyra tartotta, amikor azt a történetet mondta el, hogy férje, ? aki az első világháborúban maláriát szerzett s mellette súlyos vese baja is volt ?, egy alkalommal egyfolytában hét napon keresztül csuklott. A csuklást nem tudták elállítani, Kardos doktor mindent elkövetett és végül kutatását, igyekezetét siker koronázta, mert megtalálta a csuklás elállításának gyógymódját. Az idős emberek még ma is sokat emlegetik Kardos doktor urat, nagy szaktudása, lelkiismeretessége, áldozatkészsége, a betegekért való állandó munkálkodása miatt.

Altmann Fábián 1897-ben született. Apja József, a hitközség rabbija volt, anyja, Tannenbaum Regina. Tanulmányait Kolozsvárott és a pozsonyi nyilvános rabbiképző iskolában végezte. 1914-ben iktatták be kerületi főrabbivá Mezőcsáton. A világháborúban 1915-től vett részt a 34. gyalogsági-ezred kötelékében. Ezen túl a törvényhatósági bizottság és a Vöröskereszt tagja volt. Ő kísérte utolsó útjukra gyülekezetét Auswitzba, ahol életét vesztette.

Schwarz József nevét, ismertségét önálló szikvízgyárának köszönhette. Mezőcsáton az évszázadok alatt mind a mai napig komolyabb ipari létesítmény nem telepedett meg. A XX. század első felében is csak 3 kisebb gyárat tartottak számon, melynek egyike volt a Schwaz-féle szikvízüzem. A tulajdonos 1896-ban született Mezőcsáton, tanulmányait is itt végezte el. A világháborúban egy helyen szolgált Altmann Fábiánnal a helyi rabbival. Az orosz, román, olasz és francia frontot is megjárta Sebesülése után kcsk.-t kapott, mint szakaszvezető szerelt le. A háború után szatócsboltot és korcsmát tartott fenn, és 1921-ben önálló lett. 1925-ben rendezte be önálló szikvízgyárát, mely 10.000 liter forgalmat bonyolított le évente. A városi vezetésben is részt vett, és sokáig képviseleti testületi tag is volt.

A helyi értelmiség körében is szép számmal képviseltették magukat zsidók. Jórészt elismert ügyvédek, jegyzők, pénzügyi szakemberek voltak.

Bárány Dezső, volt segédjegyző és takarékpénztári főkönyvelő. 1876-ban született Hajdúnádudvaron. Középiskoláit Nagyváradon végezte Pályafutását a szomszéd faluban, mint segédjegyző kezdte. 20 évig Tiszakesziben szolgált, majd Sajókápolna választotta meg vezetőjegyzőjévé. 1919-ben ezt az állását azonban erős ellenforradalmi érzelmei miatt el sem foglalta. Ezután a Mezőcsáti Takarékpénztár főkönyvelője lett, 1935-ben pedig átvette a takarékpénztár tűzifa- és szénkereskedését. Húsvizsgáló tanfolyamot végzett, s e minőségben Miskolcon gyakran teljesített szolgálatot. A világháborúban 1914-1916 között vett részt, rokkantként szerelt le. A mezőcsáti kereskedők egyesületének megalapítója, majd annak pénztárosa volt.

Dr. Göcze Ármin, ügyvéd, 1883-ban Iglón született. Családja ősrégi felvidéki leszármazású, nagyatyja részt vett a 48-as szabadságharcban. Középiskoláit szülőhelyén, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte. 1905-ben Kolozsvárott doktorált, az ügyvédi vizsgát pedig 1910-ben, Budapesten tette le. 1911-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját Mezőcsáton, erről a helyi hetilap is beszámolt. A világháborúban 1915-től vett részt. A második világháborúban Mezőcsátról elsőként elhurcoltak, internáltak közé tartozott dr. Göcze Ármin és felesége Friedmann Sára is. 1943-ban Budapestre, onnan deportálva Németországba kerültek. A ma élő öregek napjainkban is nagy tisztelettel és megbecsüléssel adóznak a Göcze családnak. Az egész város igen haladó, intelligens, fölvilágosult párként ismerte őket.

Helyi születésű ügyvéde is volt Mezőcsátnak dr. Bergmann Zoltán személyében, aki 1900-ban született. Középiskoláit Miskolcon és Egerben végezte, a jogot az egri jogakadémián hallgatta, Szegeden doktorált, az ügyvédi vizsgát pedig 1927-ben abszolválta. Ebben az évben nyitotta meg ügyvédi irodáját Mezőcsáton, ahol 1933-ban tb. vm. t. ügyésszé, 1935-ben pedig főügyésszé nevezték ki. A világháborúban 1918-tól vett részt. A vármegye törvényhatósági bizottságának az ügyvédi kamara által delegált tagja, képviselőtestületi tag, az adófelszámolási bizottság tagja, a Hitelszövetkezet ügyésze, a Kaszinó titkára volt.













Fórum bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Fórum
Vendégkönyv
Panaszláda
Hasznos hírek