Akadálymentes változat

MEZŐCSÁTI KISTÉRSÉG HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

CSALÁD-ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT ELÉRHETŐSÉGEI

 

Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ intézményvezető: Kallóné Szilvási Zita  06/49 352-350, e-mail: human@mezocsat.hu

Család- és gyermekjóléti központ szakmai vezetője: Pap Tiborné 06/30-636-0852, e-mail: pptiborne@mezocsat.hu,

Készenléti ügyelet: 30/643-7847, Gyermekvédő hívószám: 80/212-0221

Település neve

Ellátottak számára nyitva álló helység

Ügyfélfogadás rendje

Területi idő

Szakemberek neve

Telefon, e-mail

Mezőcsát

3450 Mezőcsát, Hősök tere 24.

Esetmenedzser: Hétfő: 14-16                           Szerda: 14-18

Kedd: 13-16 Szerda: 8-12

Balogh Henrik

49/552-005, 110, 125 mellék

 

30/637-1816

 

 

humankozpont@gmail.com

Pszichológus:                 Szerda: 13-18

Szerda: 8-12

Simon Lilla

Kapcsolattartási ügyelet: Szerda: 16-18

 

 

Jogász: páros hét:         Csütörtök :8-12

 

Dr. Pallay Gergely

Pártfogó: páratlan hét Csütörtök: 8-12

 

Gabóczi Kinga

Ároktő

3467 Ároktő, Széchenyi út 21.

Kedd: 8-9

Kedd: 9-12

Magyari Ildikó

49/552-005, 110, 125 mellék

 

 30/636-6941

Gelej

3444 Gelej, Petőfi út 22.

Szerda: 14-15

Szerda: 15-16

Igrici

3459 Igrici, Kossuth u. 57.

Hétfő: 8-9

Hétfő: 9-12

Tiszatarján

3589 Tiszatarján, Mátyás király út 4.

Hétfő: 13-14

Hétfő: 14-16

Tiszadorogma

3466 Tiszadorogma, Arany J. út 21.

 

Tiszakeszi

3458 Tiszakeszi, Községháza út 46.

Hétfő: 13-15

7:30-13, 15-16

Orbán Mária

49/552-005, 110, 125 mellék

 

 30/637-4140

Hejőpapi

3594 Hejőpapi, Kossuth L. út 100.

Kedd: 13-14

Kedd: 14-16

 

CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT

 

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatások és programok biztosítása.

A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. A család életébe történő beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen.

 

A család- és gyermekjóléti központ feladata

 

A gyermekjóléti központ a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálatnak a törvényben meghatározott általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, melynek keretében

-    kapcsolattartási ügyeletet (ennek keretében közvetítői eljárást) biztosít

-    gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot

-    óvodai és iskolai szociális segítést

-    szociális diagnózist

-    jogi tájékoztatást

-    pszichológiai tanácsadást

-    családkonzultációt, családterápiát

-    a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el.

-    a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében:

 

A menekültek és oltalmazottak társadalmi beilleszkedésének elősegítését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal biztosítja, amely feladat ellátásában a 2007.évi LXXX menedékjogi törvény, valamint a 301/2007 (XI.9.) Kormányrendelet módosítása alapján 2016. január 1.-től a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központ tanácsadója közreműködik.

 

A menekült a számára biztosított támogatás érdekében köteles együttműködni a család- és gyermekjóléti központtal, míg a család- és gyermekjóléti szolgálatnak biztosítania kell a beilleszkedését segítő szolgáltatásokat.

A család- és gyermekjóléti központ, erre a feladatra kijelölt munkatársai gondozási tervet készítenek a menekülttel, amelyet a Bevándorlási Hivatal felé is továbbítaniuk kell. Havi jelentésben jelzik a Hivatal felé az együttműködés megvalósulását. A menekültek a pénzbeli támogatást két éven keresztül kaphatják, ennek megfelelően kell a gondozási terveket elkészíteni.

A család- és gyermekjóléti központ segítséget nyújthat például munkakeresésben, óvodába, iskolába jelentkezésben, magyar nyelvtanulási lehetőség keresésében. Segít felvenni a kapcsolatot civil vagy önkormányzati szervezetekkel, munkaügyi központtal, igény szerint egyházakkal.

Az együttműködés során az ügyfél jogosult a család- és gyermekjóléti központ által biztosított valamennyi szolgáltatás igénybevételére.

 

A család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek

-    védelembe vételére,

-    megelőző pártfogására,

-    ideiglenes hatályú elhelyezésére,

-    nevelésbe vételére,

-    családba fogadására,

-    harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére,

-    családbafogadó gyám kirendelésére,

-    tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,

-    gondozási helyének megváltoztatására,

-    után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására.

 

Felnőtt személyek közötti távoltartás elrendelése esetén, a szükséges szolgáltatás nyújtására javaslatot tesz. (15/1998. (IV.30.) NM rendelet 21. §-ában meghatározottak szerint)

 

Hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységek:

-    a központ esetmenedzsere kezdeményezi a gyermekvédelembe vételét, vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,

-    javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettségének teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére.

-    együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel, a bűnismétlés elkerülése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,

-    családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítő munkát koordinál és végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

-    utógondozást végez a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,

-    védelembe vett gyermek esetébe elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítő munkát koordinál és végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít,

-    szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára, melynek keretében havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart és szükség szerint konzultációt biztosít. A családsegítő munkatárs szakmai felkészülését alkalmazásának első évében kétheti rendszerességgel támogatja, ha az egyedül látja el a szolgálat feladatait, és a képesítési előírások teljesítése alól felmentést kapott. Tájékoztatja az általa nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról.

 

 

 

A gyermekjóléti központ feladatainak végzését intenzív családmegtartó szolgáltatások, eljárások (pszichológiai, jogi tanácsadás, készenléti ügyelet, érdekképviselet, rendszerszemlélet, kapcsolattartási ügyelet), mentális gondozás, segítő beszélgetés, a komplex családgondozás, esetmegbeszélés és esetkonferencia szervezése, családlátogatás, felvilágosítás, információnyújtás, tanácsadás, valamint a kliens problémának megfelelő továbbirányítása szolgálja, az alábbiak szerint:

 

Védelembe vétel

 

A települési család és gyermekjóléti szolgálat családsegítője alapellátás keretében gondozza a gyermeket. Amennyiben az alapellátás nem vezet eredményre (a gyermek és/vagy szülő együttműködésének hiánya, vagy más körülmény miatt), a települési gyermekjóléti szolgálat esetkonferenciát tart, melyre meg kell hívni a család és gyermekjóléti központ illetékes szakemberét is. A járási és települési szakemberek közösen értékelik a szakmai tevékenységet, áttekintik a keletkezett dokumentumokat, értékelik a folyamatot és

a)      ha nem tartják indokoltnak a hatósági intézkedés kezdeményezését, akkor a települési család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítője gondozza tovább a családot

b)      ha indokoltnak tartják a hatósági intézkedés kezdeményezését, akkor a család és gyermekjóléti szolgálat családsegítője írásban kezdeményezi a járási család és gyermekjóléti központnál a javaslattételt, egyidejűleg megküldi az eset összes releváns anyagát.

-     a család és gyermekjóléti központ megteszi a Járási Gyámhivatal felé a javaslatát a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjain

-     a család és gyermekjóléti központ esetmenedzsere részt vesz a védelembe vételi tárgyaláson

-     a Járási Gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket. A kirendelt családsegítő a központ esetmenedzsere lesz, aki gyámhivatali határozat alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást (kontroll és adminisztratív feladatok). A központ esetmenedzsere folyamatos kapcsolatot tart a települési családsegítővel. A kirendelt esetmenedzser és települési családsegítő konkrét feladatai a gondozási tervben kerülnek rögzítésre. A gondozási-nevelési terv elkészítésébe az esetmenedzser bevonja a család és gyermekjóléti szolgálatot, valamint megelőző pártfogás esetében a megelőző pártfogót. Az esetmenedzser a tervben szereplő feladatok megvalósítása érdekében bevonja a segítő munkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, személyeket, valamint tevékenységüket koordinálja. Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser értékeli. Amennyiben a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és egyéb közvetített eljárásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, írásban jelzi ezt a Járási Gyámhivatalnak. 

 

Ideiglenes hatályú elhelyezés

 

Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A Család- és gyermekjóléti központ és/vagy települési család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezheti.

 

Nevelésbe vétel

 

A nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló életre. Az esetmenedzser támogatja a szülőket, a családba fogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségéről, kivéve, ha a gyermek örökbe fogadható. A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekgondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll. Az esetmenedzser javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő és/vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.

Az esetmenedzser tájékoztatja a gyámhivatalt a szülők, vagy a kapcsolattartásra jogosult személyek életkörülményeiben bekövetkezett változásairól, kapcsolatuk alakulásáról, és a családba fogadás lehetőségéről.

A nevelésbe vett gyermek visszahelyezése érdekében gondozási-nevelési tervet készít, azt évente felülvizsgálja és a helyzetértékelést külön adatlapon a gyámhivatal, illetve a TEGYESZ felé megküldi.

 

Nevelésbe vett gyermek visszahelyezésének, családba fogadásának elősegítése, utógondozás

 

A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser egyéni elhelyezési terv alapján segíti elő a családba történő visszahelyezést, vagy családba fogadást, együttműködve a gyermekvédelmi gyámmal. Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Ennek keretében segíti a gyermek családjában történő visszailleszkedését, lakókörnyezetében történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását.

A családjába visszahelyezett gyermek családjával annak beilleszkedése érdekében gondozási-nevelési tervet készít, az utógondozói ellátásról a gyámhivatal felé rendszeres tájékoztatást nyújt. Az utógondozás időtartama 1 év.

 

A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ

 

-      koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját,

-      szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához,

-      összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket,

-      a család- és gyermekjóléti szolgálat 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 9. § (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik,

-      segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában,

-      megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban,

-      megteszi a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szerinti jelzést, és

-      a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.

 

A fenti feladatok koordinálását a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó végzi.

 

Speciális szolgáltatások

 

Kapcsolattartási ügyelet

 

Biztosítja a gyermek és kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt, gyámhivatali határozat, illetve bírósági végzés alapján. A kapcsolattartást Intézményünk nyitvatartási idejében folyamatosan biztosítja.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet értelmében a kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A felügyelt kapcsolattartás elrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a – szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító -  család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a gyámhivatal döntése kizárta.

A kapcsolattartási ügyeletet részleteit az intézmény belső szabályzata írja elő.  

 

Készenléti szolgálat

 

A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával kell megszervezni úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A készenléti szolgálatot a központ munkatársai heti váltásban látják el, a központ nyitvatartási idején túl. A készenléti szolgálat telefonszámát a család- és gyermekjóléti szolgáltatás helyszínén fel kell tüntetni.

Állandóan hívható telefonszám: 06/30/6437847

 

Óvodai és iskolai szociális segítés

 

Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet az EFOP-3.2.9-16-2016-00039 „Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése Mezőcsáton” pályázat keretein belül valósítjuk meg 2017. július 01-től. Az óvodai/iskolai szociális segítés szolgáltatás az oktatási, közoktatási intézményben biztosított, preventív és korrektív jellegű segítő tevékenység, amely az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek és fiatalok képességeinek, lehetőségeinek legoptimálisabb kibontakozását támogatja a szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javítása által. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenysége során együttműködést alakít ki a gyerekekkel, iskoláskorú fiatalokkal, családjukkal, az iskolával és közösségeikkel, illetve más segítő szervezetekkel. A szociális segítés szolgáltatásai segítik az óvodát, az iskolát a családi élet hiányosságainak kompenzálásában, a hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel történő együttműködésben. Fontos alapelv, hogy az óvodai és iskolai szociális segítés szolgáltatás tevékenységének hangsúlya a megelőző és elérő tevékenységen van, az esetkezelésnek a gyermekjóléti szolgáltatás, vagy más, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott ellátási forma kompetencia- és felelősségi körébe tartozó feladatokat az érintett szolgáltatóknak átadja.

Az óvodai/iskolai szociális munka során nyújtott szolgáltatások célja, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával:

a)    Tanácsadás keretein belül:

-    szülőknek gyermeknevelés és a családi élet más problémát okozó területein, óvodában jelentkező problémák kapcsán, gyermek eltérő fejlődésével kapcsolatban;

-    információnyújtás elérhető szolgáltatásokról, jogokról, a szociális rendszer működéséről, ügyintézésben való segítségnyújtás, pályaorientációs tanácsadás;

-    közvetítés a szülő és az óvodapedagógus, pedagógus közötti konfliktusban, részvétel a pedagógus és a szülő közötti megbeszélésen;

közvetítés különböző szolgáltatások eléréséhez;

-    pedagógus konzultációs lehetőség biztosítása;

-    krízisintervenció;

-    tanulók számára nyújtott egyéni tanácsadás, információnyújtás;

-    a probléma megoldásában való segítségnyújtás, egyéni tanácsadás a gyermekek, fiatalok számára.

 

b)   Csoportban végzett munka keretein belül:

-    gyermek megfigyelése csoporthelyzetben;

-    szülőcsoportok szervezése, vezetése;

-    csoportfoglalkozás megtartása gyermekek, fiatalok számára (társas kapcsolataik építésének vagy fejlődésének elősegítése, prevenciós tevékenység végzése);

-    kommunikációs kompetencia fejlesztésének támogatása

-    az óvodai és iskolai, valamint kollégiumi csoportban jelentkező nehézségek problémák kezelésének, megoldásának támogatása;

-    szabadidős programok, kirándulások szervezése gyermekek és szüleik számára.

 

c)    Közösségi munka keretein belül:

-    együttműködés kialakítása az intézmény más segítő szakembereivel (team);

-    együttműködés a partner intézményekkel;

-    részvétel a nevelőtestületi ülésen, köznevelési intézmény által szervezett rendezvényeken, projektekben stb.;

-    részvétel a szülői értekezleteken, tanácsadás a szülői értekezlet megszervezésben;

-    együttműködés az köznevelési intézményen belül működő szülői szervezettel;

-    iskolaorientált közösségi munka megszervezése.

 

d)   Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása - gyermekvédelmi tevékenységek koordinálása:

-    a gyermekvédelmi feladatok ellátásának fejlesztése;

-    jelzőrendszeri tagként a gyermekvédelmi feladatok koordinálása;

-    delegálás (a szociális segítő kompetenciáján túlnyúló eseteket a család- és gyermekjóléti szolgáltatás szakemberei, vagy más szolgáltatások, szakemberek felé közvetíti).

 

e)    Szakmai együttműködés rendszerének kialakítása a család- és gyermekjóléti központok és a köznevelési intézmények között:

-    Kapcsolattartás az intézmény más segítő szakembereivel (team), társszakmák segítő szakembereivel.

-    Együttműködés a szülőkkel; a pedagógusokkal, az iskola vezetésével

-    Együttműködés kialakítása a többi iskolai szociális segítő szakemberrel

 

Jogi tájékoztatás

 

1 fő jogász látja el havi 10 órában. Feladatai közé tartozik a család, a gyermek segítése helyzetének rendezésében, a munkatársak segítése jogi háttér információkkal. A kliensek jogi problémáiban tanácsot ad, beadványokat, kereseteket ír, végzéseket, határozatokat értelmez, rendszeresen konzultál a kliens családsegítőjével, esetmenedzserével.

 

Pszichológiai tanácsadás

 

1 fő pszichológus látja el havi 20 órában szerda délután 13-16 óráig. Feltárja és korrigálja a kliensek problémáit, okait a pszichológiai módszereivel, konzultációt biztosít a szülők részére, kérésre pszichológiai véleményt készít, problémától függően csoportos terápiát tart, pszichológiai tanácsot nyújt, együttműködik és rendszeresen konzultál a kliens családsegítőjével, esetmenedzserével, részvétel esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon, amennyiben a felmerülő probléma túllépi a tanácsadás, támogató terápia kereteit, segítségnyújtás a megfelelő szakember felkutatásában, egyéni foglalkozások folytatása a gyermek és családja elfoglaltságához igazodóan. Az intézmény munkatársai részére havonta egy alkalommal csoportos szupervíziót tart szükség esetén egyéni szupervízió lehetőségét biztosítja.

 

Családkonzultáció, családterápia

 

Szükség szerint az esetmenedzser munkatársa javaslatára előre egyeztetett időpontban. Feladatai közé tartozik segíteni a családtagok kölcsönhatásának, kommunikációjának átstrukturálása, hatékonnyá tétele révén próbál változást létrehozni. Feltárja és korrigálja a hozzáfordulók családok problémáit a családterápia módszereivel, konzultációt biztosít a krízishelyzetben kerülő családok részére, kérésre szakvéleményt készít, együttműködik és rendszeresen konzultál a kliens családsegítőjével, esetmenedzserével, szükség szerint részt vesz a központ által szervezett esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon, amennyiben a felmerülő probléma túllépi a családterápia kereteit, segítségnyújtás a megfelelő szakember felkutatásában, családterápia folytatása a gyermek és családja elfoglaltságához igazodóan írásban visszajelez a szolgáltatás megvalósulásáról, vagy elmaradásáról, annak okairól, valamint az elért változásokról.

 

 

 

 

 

Szociális diagnózis

 

A szociális diagnózis bevezetésével egységes, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételét megelőző bemeneti szűrő kerül bevezetésre. A szociális diagnózis készítését a járásszékhely településeken működő család- és gyermekjóléti központnál dolgozó szociális diagnózis felvevő esetmenedzser végzik.

 

A szociális diagnózis felvételi szakértő feladata:

-    az igénylő problémájának megismerése, definiálása, és ennek alapján szükségleteinek és jogosultságának megállapítása,

-    a megfelelő szolgáltatások megállapítása,

-    az elérhető szolgáltatások és szolgáltatók feltérképezése,

-    az igénylőknek a szolgáltatókhoz történő irányítása,

-    az igénybe vevő ellátásának nyomon követése (határozott idejű jogosultság meghatározásával),

-    az igénybe vevő szociális szükségleteinek felülvizsgálata.

 

A szociális diagnózis szerepe:

-    A diagnózis készítése az a folyamat, amely megalapozza az egyén szociális támogatását és a majdani szolgáltatónál a szolgáltatási terv elkészítését, valamint megvalósítását, és amelynek során képet kaphatunk az egyén aktuális helyzetéről és állapotáról. Ez alapján megállapítják, hogy jelen állapotában az egyén alkalmas-e önálló életvitelre, és amennyiben nem, milyen tényezők akadályozzák, gátolják, vagy éppen segíthetik őt ebben, és milyen szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy hosszabb távon önállóan tudja életét támogatni.

-    A diagnózis készítése során felszínre kerülő problémák kezelése érdekében megállapításra kerülnek azok a szolgáltatások, amelyek megteremtik a fejlesztéshez, a normális működéshez szükséges feltételeket, továbbá a meghatározásra kerül a megvalósítás határideje, megtörténik a célok elérését gátló és segítő erőforrások, kockázatok számbavétele.

A szociális diagnózisnak az a rendeltetése, hogy egy független szakértői vélemény által igazolja, hogy egy adott személynek egy bizonyos szolgáltatásra szüksége van-e vagy sem.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a szociális szolgáltatókat és a szociális intézményeket.

 

A szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

 

A család- és gyermekjóléti központ a hatósági intézkedés hatálya alatt álló gyermekkel és családokkal tart kapcsolatot a település család- és gyermekjóléti szolgálatok jelzése, javaslata szerint, együttműködési kötelezettség alapján. A szolgáltatás kontroll és segítő/támogató jellegű, térítésmentesen igénybe vehető ellátási forma.

III.A szolgáltatást igénybevevők az első kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatást kapnak a biztosított szolgáltatás tartalmáról, az ügyfél jogairól és az együttműködés lehetőségeiről, illetve a jogorvoslati lehetőségekről.

IV.A család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásának keretében, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a tájékoztatás kiterjed az alábbiakra, melyet követően az igénylő annak megtörténtéről nyilatkozatot ír alá:

-    a gyermeki jogokról és kötelezettségekről,

-    a szülői jogokról és kötelezettségekről,

-    az önkéntes igénybevételről, a nem megfelelő együttműködés jogkövetkezményeiről,

-    az igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint azok tartalmáról,

-    az intézmény házirendjéről,

-    az irat betekintési jog gyakorlásáról,

-    a panaszjog gyakorlásának módjáról,

-    az intézmény által vezetett rá vonatkozó nyilvántartásokról, adatokról, így a „Gyermekeink Védelmében” elnevezésű adatlap rendszerről, és a Központi Elektronikus Nyilvántartási Rendszerről.

 

Speciális szolgáltatások igénybevétele

 

-    lehet önkéntes a járási település lakosai számára,

-    történhet javaslattal és/ vagy a gyámhivatali határozat alapján együttműködésre kötelezettség keretein belül az alábbiak szerint:

-   a települési család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítője írásban javaslatot tesz a speciális szolgáltatások igénybevételére, csatolja a szükséges igazoló dokumentumok másolatát

-   a járási család- és gyermekjóléti központ dönt a szolgáltatás igénybevételének szükségességéről, időpont meghatározásával értesíti a szülőt és a települési család- és gyermekjóléti szolgálatot, aki beépíti a család cselekvési tervébe.

-   igénybevétel végén összefoglalást, visszajelzést készít az eredményekről a család- és gyermekjóléti szolgálatnak

-   a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere a hatósági intézkedés hatálya alatt álló gyermek és szülője számára a gondozási-nevelési tervben feladatként határozza meg a speciális szolgáltatások igénylését, segítséget nyújt a szolgáltatások igénybevételéhez, és ellenőrzi, hogy megtörtént-e az igénybevétel.