A római katolikus egyház alakulásának története
városunkban a kezdetektől napjainkig
A római katolikus egyház a század végéig több környékbeli plébánia fiókegyháza volt. 1732-ben még állott a 14. században épült régi templom, amelyet a reformátusok átalakítottak maguknak a régi templom alapjain. 1746-ban 15 fő római katolikus személy élt városunkban. A hívek lelki gondozását 1738-tól az emődi, majd a sajószögedi, 1780-tól a palkonyai, 1792-1904-ig a tiszakürti, illetve a hejőkürti plébánia végezte. A katolikusok ebben az időben nem rendelkeztek templommal. Első kápolnájuk Almásy Pál kastélyában a későbbi Orosz kastély volt.
A katolikus egyháznak 1855. évben már 130 híve volt Csáton, köztük 18 tanköteles gyermek. A lélekszám növekedésével idejét látták egy templom felépítésének. 1870-ben folyamodtak az építési engedélyéért. Az egri érsekség 1872-ben - a mezőnyárádi templom mintájára - elkészítette a templom tervét. Megállapították; hogy a templom már most is szűk lenne, a telek pedig alkalmatlan templom céljára.
1882-ben Bartakovics Béla érsek hagyatékából származó 25 ezer forint kamatait elkülönítették a csáti templom költségeire. A hívek száma 1885-re 560 főre növekedett, s a növekedés továbbra is várható volt.
1886-ban a templom céljára megvásárolták Kiszely Ernő jelzáloggal terhelt telkét, illetve házát. Három éves pereskedés kezdődött; csak 1889-ben tudták az egyház javára bekebelezni. Már készült a terv, amikor a község katolikus népessége kijelentette, hogy a ?templomot a főutcán, a város közepén, az iskolához közel építsék fel.? Az érsek egyetértett álláspontjukkal. E célra a Gyurkó telket vették meg.
A templomot dr. Samassa József bíboros egri érsek építtette 1895-ben. Az Orosz-kastélyból, ahol eddig a szertartásokat tartották. az egyházi kellékeket az új templomba helyezték át. (Szent Antal szobor, az oltár). A templomot Szent István tiszteletére szentelték fel. A templom oltárképét Kracker János Lukács festette. Témája: Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. Az egri főszékesegyház adta kölcsön, amely 1952-ben, miután az egyházközség Takács Istvánnal új oltárképet festetett, visszakerült Egerbe. Korényi József festőművész restaurálta újból, és a főszékesegyházban helyezték el, ma is ott látható.
Mezőcsát továbbra is Hejőkürt fiókegyháza, az ottani plébános hetente két alkalommal misézett a községben.
1903-ban kezdtek hozzá a plébánia megépítéséhez.
1904-től van Mezőcsátnak önálló római katolikus lelkipásztora. Az első önálló káplán Fáber Adolf volt Csáton, ki 1914-ig működött a községben, amikor diósgyőri plébánossá nevezték ki. Helyette az egyházi főhatóság Anvander Andort nevezte ki káplánná.
Ekkor özv. Nyáry Károlyné (Sebestyén Franciska) a Kossuth utcában lévő házát az egyháza hagyta plébánia céljára. Miután messze volt a templomtól, elcserélték a mai plébánia épületével.
A mezőcsáti templomot Wind István építési vállalkozó építette 1894/95 évben klasszicista stílusban. A tetőszerkezet 1962-ben lett átpalázva, csatornázva, és villámhárítóval ellátva.
A templom orgonáját 1968-ban villamosították. A toronyban két harang van, az egyiket Szent Adalbert püspök öntette Budapesten 1887-ben. A kis harangot pedig 1927-ben a mezőcsáti Dutka család adományozta a hősi halált halt József fiuk emlékére. A harangok 1972-ben lettek villamosítva, majd 1999-ben újból korszerűsítve. A torony 1984-ben vörösréz borítással lett felújítva és villámhárítóval felszerelve. Az épület ablakait 1985-ben újítottuk fel fémkeretes drótos üvegekkel, ezzel javítva a hőszigetel ését is. A belső villanyhálózat cseréje és a hangosítás korszerűsítése 1993-94-ben készült. A belső festést a templom fennállásának 100. évfordulójára 1995-ben készítették. A millennium évében 2000-ben a szentélyben a templom védőszentjének Szent István királynak ólomkeretes színes üvegablakát örökítettük meg és szenteltük fel augusztus 20-án, a templomunk búcsújának napján. 2002-ben pályázat által nyert pénzből és a hívek adományaiból lindab lemezre cseréltük le a palatetőt. Ebben az évben történt szintén pályázati útján kapott pénzből a Plébánia épületének teljes felújítása a jelenlegi állapotnak megfelelően. 2004-ben magánadományokból újra aranyoztattuk illetve ezüstöztettük a templom kegytárgyainak egy részét. 2005-ös adatok alapján 3348 római katolikus él városunkban. Két évente történik a hetedik, nyolcadik osztályos hittanos tanulók bérmálkozása, 45-60 gyermek. Évente van elsőáldozás a harmadik-negyedik osztályosoknak, 25-30 gyermek. A hittanos tanulók száma 2006-ban 83 tanuló, két hitoktató vezetésével.
1996-tól Pap József címzetes esperes, címzetes kanonok plébános látja el az egyház lelki gondozását. A mezőcsáti egyházközösséghez tartozik Ároktő, Tiszatarján, Tiszakeszi és Igrici kápolnái és hívei. Munkáját 11 fős egyháztanácstag segíti.
Az egyház főbb ünnepeit karácsonykor a hittanos tanulók pásztorjátéka, misztériumjátéka, húsvétkor pedig a Passió bemutatása teszi meghittebbé.
Az a szín, amelyet a katolikus életfelfogás, szellemi irányzat és életmód jelent, a katolikus közösség megerősítése, a templom felépülése, gazdagítása formálja nemcsak a keresztény gondolkodást, hanem a város életét és a város képét, épületeinek gazdag választékát is.
E néhány sor lehetőséget adott, hogy az egyházközösség életét, történetét megismertessük Mezőcsát lakóival azzal a céllal, hogy tudatosítsuk az itt élő emberben, hogy milyen gazdag az a múlt, amelyet őseinktől átvettünk a mai ember számára is büszkeségre okot adó örökségként.
Történeti áttekintés a római katolikus iskoláról
1865-ben kezdődött a római katolikus iskola története. Első tanítója Brietynszky István volt, az iskolában akkor 38 gyerek tanult.
1896-ban a templom felépülése után dr. Samassa József bíboros, egri érsek egy új iskolát építtetett, egy tantermet kántortanítói lakással együtt.
1874-ben Rosszay Endre lett a tanító több évtizedig Csáton. A tanulók száma 1899-ben 90 elemi iskolás lett és 30 főismétlő iskolába járó. 1908-ra már az elemi iskolások száma elérte a 116 főt.
1910-1913-ban Zeiner József volt a katolikus iskola igazgatója.
1913-1919-ben pedig Bóné Béla, aki katonai szolgálatra vonult be. Akkor az iskolaszék Novora Kálmánt hívta meg kántornak és tanítónak.
1952-ben államosították az egyházi iskolákat, történetéről tehát csak ennyit tudunk.
1992-ben az egyház lemondott a katolikus iskola épületeiről az állam javára.
A régi épületet 2005 őszén lebontották, és a helyén épült meg az Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola gyönyörű új épülete, amelynek ünnepélyes átadása és megáldása 2006. május 26-án volt. A katolikus hittanos tanulók hitoktatása jelenleg órarenden kívül az általános iskolában, órarendbe beépítve pedig a Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskolában történik.
Készítette:
Juhász István
hitoktató